Törpefalvak Magyarországon

Az ország településszerkezete térségenként és megyénként eltérő. Magyarország leginkább elaprózott településszerkezetű tájai a Dunántúlon az Őrség, a Vasi-hegyhát, a Zalai-dombság, a Hetés, Zselic, Ormánság, Hegyhát, Völgység, illetve az Északi-középhegységben a Cserehát, az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység és a Hegyköz. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 402 olyan település volt, amelynek a lakosságszáma nem érte el a 200 főt. A fentebb említett tájakhoz tartozó megyék egyes tájegységein az apró-, illetve a törpefalu az uralkodó településtípus.

A Zala megyei Börzönce látképe - forrás panoramio.com

A festői Zala megyei Börzönce látképe – forrás panoramio.com

Baranya és Zala megye településeinek több mint 30%-a nem éri el a 200 főt, a velük szomszédos Somogy, Vas, valamint Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10%-ot meghaladó vagy azt közelítő a 200 főnél kisebb települések aránya. Tehát, A 2011-es népszámlálás idején a 200 fő alatti települések adták az ország településállományának 13%-át, lakosságának pedig kevesebb, mint 0,5%-át. Törpefalvaink kilátásai meglehetősen borúsak, annál is inkább, mert az elvándorlás, illetve a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az intézményrendszer, az infrastruktúra, a megfelelő gazdasági környezet teljes hiánya stb. teremtette helyzetből adódó már-már ledolgozhatatlannak tűnő hátrány és leszakadás közvetlenül a rendszerváltozás utáni időszakban, és jórészt az azóta eltelt két és fél évtizedben is tovább sújtották ezt a településkört.

Forrás: KSH – Települések a lét határán

Kategória: Dokumentum | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.