36. Minden napra egy jó zene – Bobby Darin Call Me Irresponsible

Bobby Darin I. rész

Ma egy sorozatot kezdek a napi jó zenéken belül, annak ellenére, hogy megígértem magamnak, nem mondok le a változatosságról, ami a kedvenc előadók és zenéik válogatását illeti. Ám most mégis engedek annak a kísértésnek, hogy a korábban posztolt írásomat Bobby Darinról megfejeljem legjobb felvételeinek bemutatásával. A Darin által képviselt zenei stílus és világkép merőben eltér az eddig felsorolt és bemutatott zenészekétől. A “túláradó élet”, a hazánkban szinte ismeretlen darini életmű egy Cassavetes-film kapcsán ragadott meg, melynek címe Too Late Blues. 1962-ben mutatták be Bobby Darin mellett olyan sztárok közreműködésével, mint Stella Stevens, Vince Edwards,  Seymour Cassel, és Everett Chambers. A film, ha őszinte akarok lenni, igazából megbukott a maga korában Amerikában. Személy szerint, ha nem is a legjobb Cassavetes alkotásnak gondolom, de korántsem középszerű mozi, sőt. Darin nagyon hiteles, s talán éppen a személyes ihletettség okán, autentikus képet fest a művészember önmagával és a külvilággal vívott konfliktusairól. Érzékeny, esendő játéka megfogott, és élénken érdekelni kezdett a korábban a felületesnél is csekélyebb mértékben ismert életmű. Elkápráztatott mindaz, amivel találkoztam. Begyűjtöttem szinte az összes elérhető felvételét, legyen az film- vagy hanganyag. Elolvastam Michael Starr Bobby Darin: A Life című könyvét Darinról. És persze hallgattam a szerzeményeit.

Ha élne a géniusz, 79. születésnapját ünnepelné hamarosan.  Azonban, már lassan 42 éve eltávozott az élők sorából. Rövid életműve valódi esszenciája az autodidakta, intelligens, szenzitív őstehetségéből világsztárrá vált zseninek. A profizmusában megosztó, de minden ízében a tökéletességre törekvő elviselhetetlenül konok és öntörvényű művész produkcióiból árad az alázat, a show iránti rajongás, az eszményi és hibátlan teljesítmény hajszolásának vágya. Szerette a rock and rollt, ennek jegyében indult pályafutása. Majd a blues és a country ihlette hangzást tette egyedivé. A szving, a folk, sőt az akkoriban újdonságnak számító popzene világában is otthonosan mozgott. Számos hangszeren játszott; énekesként, előadóművészként, táncosként is elsőrangú – igazi showman volt. Egyik példaképének Frank Sinatrat tartotta, akit meglátásom szerint Darin egyediségével, humorával, kreativitásával, átlagon felüli érzelmi-, zenei-, testi- és nyelvi intelligenciájával, illetve a színfalak mögött emberfeletti erőfeszítésekkel megszülető, de mindezek ellenére könnyed és lehengerlő produkcióival felülmúlt. Álljon itt elsőként a Call Me Irresponsible című Jimmy Van Heusen szerzemény, amit sok világsztár előadott, közöttük Sinatra is. Darin felvétele 1964-ből való a Hello Dolly Good Bye Charlie című albumról .

Írta: Ráczné Szabó Rita

Google+

"Call me irresponsible
 Yes, I'm unreliable
 But it's undeniably true
 That I'm irresponsibly mad for you..."
Kategória: Bobby Darin, Rock n' Roll | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.