65 esztendős a forint! – II. rész

Dokumentumok: a forint bevezetésének politikai és gazdasági előzményei 1946.

A forint bevezetése: Méterárut csak forintért! 1946. augusztus - MNM tulajdona

Az 1946. augusztus 1-én elhangzott rádiós híradás részlete:

A forintra való áttérés kezdeti nehézségekkel jár, a dolgozók nem tudják a kenyeret megvásárolni, mert a bérfizetések késnek. A Magyar Sütők Országos Szövetsége felhívja az ország valamennyi sütőiparosát, hogy törzsvevőiknek, különösen az üzemek dolgozóinak az e heti bérfizetésig hitelezzék a kenyeret. A kenyér legmagasabb fogyasztói ára az ország egész területén kilogrammonként 96 fillér“.

Frissen nyomott új forint kötegekben Fotó Escher Károly - 1946. augusztus, MNM tul.

Rákosi Mátyás fent idézett 1946-os beszédben érinti a korábbi infláció okait, az értékálló pénz megteremtésének szükségességét, beszél az államháztartás egyes kérdéseiről, a már forgalomban lévő forint sikeréről, a “reakciósok manővereiről”, amelyek természetesen elsősorban a forint elleni spekulációban nyilvánultak meg.  A forint bevezetése idején kibontakozó kommunista diktatúra már nagyban bontogatta és erősítette szárnyait, s a sikeres gazdasági reform minden kézzelfogható és hosszú távú sikerét kisajátította.

A forint és a közellátás

Árubőség az új forint bevezetésekor 1946. BTM Kiscelli Múzeum tul.

Elmondja dr. Harsányi Péter – közellátási tanácsos (részlet)

A forint bevezetését hosszú és nehéz előkészítő munka előzte meg. Biztosítani kellett azokat a gazdasági feltételeket, amelyek az új pénzegység bevezetésével a stabilizációt lehetővé tették. Ebben a munkában jelentékeny része volt a Közellátásügyi Minisztériumnak. Elvitathatatlan, hogy a jó közellátás egyik leglényegesebb feltétele a stabilizációnak. (…)
A forint stabilizációját, függetlenül az elsőrendű fedezettől, a napjainkban mutatkozó óriási árukínálat adja. A szabadpiaci árukínálat mellett a közellátás 4.300.000 ellátatlannak tekintendő lakosnak kielégítő mennyiségű hatósági élelmiszerellátást biztosít. (…)
A jobb közellátás a forint szilárdságát mozdítja el, mint ahogy a forint szilárdsága viszont a jobb közellátást is maga után vonja. Közgazdasági körforgás ez. Mindaddig, míg a javulás felé halad a két tényező, a közellátás javulása és a pénz szilárdulása egymást fokozzák. Infláció alatt ez a körforgás pontosan megfordítva jelentkezett. Fokozatosan romló pénz rontotta a közellátási helyzetet, a romló közellátás pedig a pénz romlását is tovább fokozta.

Plakát a forint bevezetéséről 1946. - MNM tulajdona

Nehéz szervezési munkára, a szállítás folyamatosságának és biztonságának növelésére, a múlt évi termelésű gabona-félék beszolgáltatásának növelésére, intézkedések egész sorozatára volt szüksége ahhoz, hogy már a stabilizáció utolsó szakaszában az érvényesülő szabály ellenére a pénz romlásával egyidejűleg nemcsak, hogy meglehetett akadályozni a közellátás leromlását, de főként szabadpiaci vonatkozásban már az infláció végén is megjavult az általános közellátási helyzet.

A Magyar Rádió c. műsorújságból 1946. (MR Zrt tul.)

Elhangzott: 1946. augusztus 10-én a Magyar Rádióban  8.00-8.15 között, felolvasta maga a szerző.

Miért nevezik így? című egyes szavak eredetét, etimológiáját kutató rádiós sorozatból néhány részlet az Infláció és a Forint szavak múltjáról:

Hétszáz év távlata nyílik meg előttünk, ha annak a szónak az eredetét kutatjuk, amelyet fojtogató pénzügyi bajainkban úgy emlegetünk, akárcsak a nagybeteg a gyógyulással biztató csoda orvosságot. Hétszáz évvel ezelőtt, pontosabban: az 1252-ik esztendőben született a forint szó. Akkor még nem úgy mondták mint ma, latinul mondták: florinus, vagy olaszul florino. Mert Olaszországból indult világjáró útjára. Firenze városában látott először napvilágot. (…) A firenzei köztáraság történetében a forint születése ugyanúgy a demokratikus államrend megalapozásával függött össze, mint ma nálunk.”

A "régi pénz", a pengő: a forinthoz hasonlóan ezen bankjegyek szintén Horvtáh Endre alkotásai Fotó: Ráczné Szabó Rita

“Az amerikai nemzetgazdaság (…) teljesen a latin nyelv szellemében járt el (…), amikor az infláció szót a mai értelemben használta. Mintha azt mondta volna, hogy a dollár bankjegyek tömege azért duzzadt oly nagyra, mert a háború gonosz démonja hatalmas fújtatóval árasztotta bele a levegőt. Egészen az első világháborúig csak azok ismerték ezt az amerikai elnevezést, akik a közgazdaság és pénzügytan kérdéseivel szakszerűen foglalkoztak. De az első világháború folyamán, s főleg a háború utáni években már mindenkinek szomorú alkalma volt a papírpénz állomány felfúvódásának következményeivel megismerkednie s akkor e jelenség szakmai neve már közkeletűvé vált. Mire most megismétlődött a rettenetes arányokban fokozódott az első háború utáni pénzromlás, a köztudatban már készen várt rá a félelmes név, a mérges leheletével a bankjegy állományt pokolian duzzasztó gonosz szellem (…) neve.

Köztársasági kiadású forint első oldala 1948-ból Fotó: Ráczné Szabó Rita

Felolvasta a szerző, Kallós Ede. Elhangzott: 1946. július 22-én a Magyar Rádióban.

1947. január 14-én 12.45-13.00 óra között közvetítést hallhattak akkoriban szinte egyedülálló módon a Magyar Állami Pénzverőből. Az interjút készítő újságíró Pluhár István népszerű (sport)riporter volt. Végigkísérte az egyes munkameneteket, az igazgatóval és az üzemvezetővel beszélgetett röviden, majd ezzel zárta beszámolóját:

A Magyar Rádió c. műsorújságból (1946.) MR Zrt. tul.

Így születik tehát a pénz. A magyar pénz, az ezüst forint, a réz fillér. A kitűnő forint, amit mindannyian szeretünk, becsülünk, a ami után annyian sóvárognak.”

A Magyar Nemzeti Bank hathatós és szakértő közreműködésével megvalósult stabilizációról dr. Csejkey Ernőnek – aki dr. Oltványi Imrét követte a Nemzeti Bank igazgatói székében -, az volt a véleménye, hogy egyedülállóan gyors és átütő sikert ért el az új pénz, amely egy óriási mértékű, katasztrofális inflációs krízist zárt le.

Hirdetés Magyar Rádió c. műsorújságból: Újra indul az osztálysorsjáték, megnyerheti a 300.000 forintot!

A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, és a többi szocialista országhoz hasonlóan egyszintű bankrendszer került kialakításra. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került.

A forint közel két emberöltőt kitevő történetének megismeréséhez és átadásához is egyfajta bátorság kell, éppen azért, hogy szembesülni tudjunk azzal a ténnyel: a magyarság nem csak a történelmi múlt jogán kap szerepet az európai politikai és gazdasági erők összjátékának színpadán, hanem feladata, küldetése van – ahogyan a 65 esztendős forintnak is! –  folytatása következik!
 
Szerző: Ráczné Szabó Rita
Kategória: Nosztalgia | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s